New Public Management Reforms: Institutions matter!

New Public Management (NPM) has played a decisive role and has had a radical effect on the productivity and efficiency of the public sector in the Anglo-Saxon countries. However, the effective introduction of the NPM reforms is not an easy task. The scientific community is zealously analyzing the experiences of the developing countries. The stories, they tell, are full of failures, and ineffective reforms. The goal of the current study is to uncover the factors that might influence the successful implementation of the NPM reforms. In our analysis, by relying on the theories of new institutional economics, we developed a model with which we wish to prove that in regards to the success of the reforms the informal and the formal institutions characteristic of the given country are the decisively determining factors. When answering the question, we introduced a new indicator based on public choice theory – the politicians’ interest index – by which we could measure the success of the NPM. We tested our hypothesis by a comparative statistical analysis using the data from 31 countries. Based on our results, we find that informal institutions, the culture shared by the members of society, fundamentally determine the probability of the successful implementation of the NPM reforms, these results having a significant practical relevance

Introduction of soft budget constraint as an analyzing tool into public management. The case of the Hungarian public administration reform

Public management reforms are usually underpinned by arguments that they will make the public administration system more effective and efficient. In practice, however, it is very hard to determine whether a given reform will improve the efficiency and effectiveness of the public administration system in the long run. Here, I shall examine how the concept of the soft budget constraint (SBC) introduced by János Kornai (Kornai 1979, 1986; Kornai, Maskin & Roland 2003) can be applied to this problem. In the following, I shall describe the Hungarian public administration reforms implemented by the Orbán government from 2010 onward and analyze its reforms, focusing on which measures harden and which ones soften the budget constraint of the actors of the Hungarian public administration system. In the literature of economics, there is some evidence-based knowledge on how to harden/soften the budget constraint, which improves/reduces the effectiveness and hence the efficiency of the given system. By using the concept of SBC, I also hope to shed some light on the rationale behind the Hungarian government’s introduction of such a contradictory reform package. Previously, the concept of SBC was utilized narrowly in public management studies, mostly in the field of fiscal federalism. My goal is to apply the concept to a broader area of public management studies. My conclusion is that the concept of SBC can significantly contribute to public management studies by deepening our knowledge on the reasons behind the success and failure of public administration reforms

Az Új Közszolgálati Menedzsment intézményi meghatározottsága [védés előtt] = Institutional determinants of New Public Management

Disszertációnkban arra kerestük a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják az új közszolgálati menedzsment irányzathoz tartozó reformok sikeres bevezetését. Feltételezésünk szerint a társadalmi interakciókat meghatározó intézményi burok, azaz az informális és formális intézmények befolyásolják leginkább a NPM reformok bevezethetőségét

Innováció, adaptáció és imitáció. Az új közszolgálati menedzsment

Az Új Közszolgálati Menedzsment (NPM) az elmúlt harminc évben megvalósult közmenedzsmentreformok áttekintése után egyértelműen az uralkodó reform-irányzatnak tekinthető. A nemzetközi szervezetek, így többek között az OECD és az Európai Unió, teljes mellszélességgel támogatták az NPM reformok bevezetését, e kísérletek többsége azonban fájdalmas kudarccal végződött. Mára világossá vált, hogy az NPM nem csodaszer, de kevés tudományos igényű elemzés született arról, hogy mitől is függ az NPM reformok sikere. A szerző jelen könyvében e kérdés megválaszolására vállalkozik. Az új intézményi közgazdaságtan elméleteit felhasználva rávilágít az irányzat intézményi meghatározottságára. A kérdés a gyakorlati szakemberek és a politikusok számára is releváns, hiszen a közmenedzsment reformok sikeres megvalósítása az ő döntéseiken is múlik, ezért nem mindegy, hogy milyen tényezőket vesznek figyelembe ezek meghozatala során. A szerző arra a következtetésre jut a könyvben feltárt összefüggések alapján, hogy a társadalom tagjai által követett normarendszer és a kultúra befolyásolja leginkább az NPM reformok bevezetésének sikerességét. A könyv egyik fő üzenete, hogy a magyar társadalomtól eltérő kultúrával, tradíciókkal és hagyományokkal rendelkező országokban sikeresen alkalmazott közmenedzsment reformok másolása nagy valószínűséggel kudarccal végződne hazánkban

New Public Management: opportunity for the Centre, thread for the Periphery

In this current study I’m offering a recommendation for the development of a model that could provide us with an answer to the following question: which factors influence the successful introduction of the reforms related to the New Public Management (NPM) movement? The question is relevant, since the East-Central European countries have just embarked on transforming their public administrations according to the NPM during the past years

New Public Management: opportunity for the Centre, thread for the Periphery

In this current study I’m offering a recommendation for the development of a model that could provide us with an answer to the following question: which factors influence the successful introduction of the reforms related to the New Public Management (NPM) movement? The question is relevant, since the East-Central European countries have just embarked on transforming their public administrations according to the NPM during the past years

Intelligens szakosodás a versenyképesség és az innováció elősegítése érdekében – Konferencia kötet = Intelligent specialization to enhance competitiveness and innovation – Conference publication

Az intelligens szakosodás, azaz a régió adottságaihoz illeszkedő tágan értelmezett gazdaságfejlesztési stratégia kialakítása nemzetközi érdeklődésre számot tartó kutatási terület. E terület egyszerre áll az elméleti kutatók és a gyakorlati szakemberek érdeklődésének középpontjában. Magyarországon különösen fontos, hogy az erősen Budapest-központú struktúra ellenére a Közép-Magyarországi Régió mellett a többi régió is dinamikusan, a nemzetközi gazdasági hálózatokba szervesen illeszkedve fejlődjön. Egyetemünk elkötelezett, hogy a Közép-Dunántúli Régió gazdasági potenciáljának növekedését kutatási, oktatási és harmadik missziós tevekénységeivel támogatja, kiemelt figyelmet fordítva Székesfehérvár városára, amely otthont ad egyetemünknek. Projektünk kiemelten kíván ezen egyetemi célhoz hozzájárulni. Kötetünk első része a nemzetközi konferencia magyar és angol szekcióinak kutatási összefoglalóit tartalmazza. Az Olvasó fontos témákba nyerhet betekintés ezekből, így megismerkedhet a helyi gazdaságfejlesztés kérdéseivel, a kis és közepes vállalkozások versenyképességének jelenlegi helyzetével, az az önkormányzati intézmények irányításának problémáival, illetve specifikus városfejlesztési kérdésekkel, így például a fenntarthatóság kérdéskörével, a város-fejlesztés információ-technológiai megoldásaival. A kötet második részében teljes terjedelmű tanulmányok kaptak helyet. Ezekből a digitalizációról, a társadalmi szolgáltatások fejlesztéséről, az ökológiai gazdálkodásról, a helyi tudástranszferről és az önkormányzati döntéshozást erősítő társadalmi részvételi formákról szerezhetünk még mélyebb ismereteket